Merev csókok,
merengő tavaszi hajnalokban,
cigaretta füstben elbújó reménykérés.
Lét és az Én.
Hogy mennyi átok, mennyi színjátszott
perc,
S Üvöltés farkas hangon.
(Kibédi L.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése