2013. január 8., kedd

Nyavalya



Üres a gyomrom, szemeim fáradtak,
Torkomban gennyes véres csermelyek
Áradnak.
Kopár már a  pitvar, fázik a növénykar, 
Füstölgő cigarettám szenvedélye úgy mar.
Gyógyíts meg kedvesem úgy, ahogy álmomban,
Gyógyíts meg kedvesen andalgó lángokban.

Ballada



Sziporkázik a friss parázs
Girhes a tűz, balta csattan,
Tűzbe dobtam egy testes fát,
Vele minden bánatom,
Mily üresség és szánalom,
szántja bent a fájdalom...   
És ekkor ébred rá az Ember,
Olykor- olykor nem is egyszer,
Véget ért a nagy románc.

2012. április 26., csütörtök

Éjszakai Páholy

Valóság és ámulat sző
szertefoszlott álmokat,
Felszabdalt e képzelet,
Ízig-vérig méreget.
S ha az üresség
Trónt ragad...
Mennyi-mennyi Kárhozat.-
A szerelem ha megfogan,
Minden mi volt zajtalan.

2012. március 9., péntek

Eu

Elgondolkodtam ...
Burokban élünk, mely felfalja létünk s megmaradt függetlenségünk.
És e burok csak bővül és tágul a végsőkig, hiszen hamarosan ott tartunk. Színházban élünk megrendezett szenvedéssel fájdalmakkal együtt, mit a hatalmon lévők előidéztek nekünk önmaguk vagy kis csoportjuk jövedelem növelése érdekében, kényelmes látszólag nyugodt békés családi életükben. És a hétköznapokban szétmosva agysejtjeink bele hurcolnak a zűrzavaros, nemzeteket, kultúrákat, hagyományokat csendben de biztosan elpusztító látszólag érdekes, szórakozott, vidám idilli valóságba ebbe a túl globalizált szennybe, elhitetve a valamiféle idézőjeles igazságos törvényeket Uniót jóllétet hirdetve, miközben kifosztanak vagyonunkból eltörlik századokat megélt békés fizető eszközünket, holott mindenféle csekkekkel, értékpapírokkal jól megbonyolították, fejre állították életünk,
nem beszélve a kamattal, a nagy adókkal ahogyan ezeket szándékosan irányítva akár
többszörös csődbe vertek bele és most is az van. Itt is unió, ott is unió és egyre
csak hallani lehet ilyen egyesülési tervekről vagy terjeszkedésről. (EU)


A televízió csövében vagyunk, mert a média megpróbálja kisziporkázni a megmaradt kis igazságtudatunkat is és állandóan újból és újból addig ismétli az érdekeiknek megfelelő óriási kamu dumákat, amíg a nép beveszi azt. Ez most nem pesszimizmus ez a most és az elkövetkezendőkben megtapasztalható jelen.
Az emberek nem gyengék, erősek és rendkívüliek ha tisztán látnak és nyitott a szemük.
Az igazi háború még csak most kezdődik, keresgéljünk, kutassunk, akarjunk tudni mindent és minél közelebb juthatunk az igazsághoz, mivel kimászhatunk ebből az átlátszó világunkból, lépjünk fel mi is a mindennapok színpadára és mi húzzuk el a függönyt akkor amikor mi akarjuk .

2011. január 3., hétfő

Ketyegő szerkezet

Kesereg és fől, mint a tej,
Pillantás –
Nektárban kacsázó kő.
Pukkasztó ragyogás,
Üvöltő pont mint ő,
Én meg egy kicsavart
Vízcsepp vagyok 1db.
Szívószál közepén.
Morgó torkamban a hang,
A nektár lecsúszik gyomromba.
S nem köpök, ha öklendez a belem,
Csak szeretek, csak szeretem, mint egy
Ketyegő szerkezet .

2010. február 15., hétfő

Álomhabarcs

Remeg a Föld úgy hiszem,
Remeg mind a két kezem,
Imádkozni rémület,
Mert felölel a pénzeszsák.

Nézem lassan újjaim,
Hogyan vesznek erőt,
Hogyan szorítom ökölbe,
Bársonyos a vér színe.

Varázslat ez énnekem,
Selyem dallam énekem,
Pezseghet a fürdőkád,
Habzó véres víz lepel.

2010. január 15., péntek

Ne lásd, ne hidd

Minden lány szemeimben,
Felmelegíti ereimben a vért.

Mindennek a lágy dobogása
Belemászik szívembe egy kés.

Minden mozgás,
Minden tánc,
Rémkiálltás síri csendben,
Felsuttogják hallod már?

Félek, hogy nem tettem meg,
Minden vár, minden késik
majd elszáll -, gondok jönnek,
habzó száj .

Youtube

Loading...