Sziporkázik
a friss parázs
Girhes a tűz, balta csattan,
Tűzbe dobtam egy testes fát,
Vele minden bánatom,
Mily üresség és szánalom,
szántja bent a fájdalom...
És ekkor ébred rá az Ember,
Olykor- olykor nem is egyszer,
Véget ért a nagy románc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése