2012. március 9., péntek

Eu

Elgondolkodtam ...
Burokban élünk, mely felfalja létünk s megmaradt függetlenségünk.
És e burok csak bővül és tágul a végsőkig, hiszen hamarosan ott tartunk. Színházban élünk megrendezett szenvedéssel fájdalmakkal együtt, mit a hatalmon lévők előidéztek nekünk önmaguk vagy kis csoportjuk jövedelem növelése érdekében, kényelmes látszólag nyugodt békés családi életükben. És a hétköznapokban szétmosva agysejtjeink bele hurcolnak a zűrzavaros, nemzeteket, kultúrákat, hagyományokat csendben de biztosan elpusztító látszólag érdekes, szórakozott, vidám idilli valóságba ebbe a túl globalizált szennybe, elhitetve a valamiféle idézőjeles igazságos törvényeket Uniót jóllétet hirdetve, miközben kifosztanak vagyonunkból eltörlik századokat megélt békés fizető eszközünket, holott mindenféle csekkekkel, értékpapírokkal jól megbonyolították, fejre állították életünk,
nem beszélve a kamattal, a nagy adókkal ahogyan ezeket szándékosan irányítva akár
többszörös csődbe vertek bele és most is az van. Itt is unió, ott is unió és egyre
csak hallani lehet ilyen egyesülési tervekről vagy terjeszkedésről. (EU)


A televízió csövében vagyunk, mert a média megpróbálja kisziporkázni a megmaradt kis igazságtudatunkat is és állandóan újból és újból addig ismétli az érdekeiknek megfelelő óriási kamu dumákat, amíg a nép beveszi azt. Ez most nem pesszimizmus ez a most és az elkövetkezendőkben megtapasztalható jelen.
Az emberek nem gyengék, erősek és rendkívüliek ha tisztán látnak és nyitott a szemük.
Az igazi háború még csak most kezdődik, keresgéljünk, kutassunk, akarjunk tudni mindent és minél közelebb juthatunk az igazsághoz, mivel kimászhatunk ebből az átlátszó világunkból, lépjünk fel mi is a mindennapok színpadára és mi húzzuk el a függönyt akkor amikor mi akarjuk .

Nincsenek megjegyzések: