2008. november 22., szombat

Így-e?

Megjelent az árnyékom női ideállban és rámkacsintott forgatva fejét. A félelem, a bizonyosság,
de bizonytalanság vezérelte, halk célzásokkal probálta kinyitni szemem. Még most sem értem
idillikus alakját, mit kívánt, mit akart, mire vágyott, minek tartott... De csak felébredtem!
Hiába a dús irónia és a sok füst.

Nincsenek megjegyzések: